Magyarországon egyre több magánkiadású könyv jelenik meg. Ennek több oka is lehet, de az ilyen kiadásra vállalkozók elsődleges okként arról számolnak be, hogy írásukkal nem sikerült elérniük a kiadók ingerküszöbét, vagy olyan pénzügyi ajánlatot kaptak, ami számukra elfogadhatatlan volt. Így a kiadói és terjesztői mogulok szolgáltatásairól lecsúszott írók egy része egyéb lehetőségeket keres. Az egyik ilyen lehetőség a magánkiadás, míg a másik, az olyan kis kiadók megkeresése, akik elvégzik a kiadói munkát a kézirattal, de annak költségeit részben vagy egészben az író finanszírozza.
A magánkiadás-t segítő kiadók
Vannak olyan kiadók, akik felismerték az igényt arra, hogy a magánkiadásban gondolkodó szerzőknek segítségre lehet szüksége. Mert odáig sokan eljutunk, hogy kérünk árajánlatot egy nyomdától, de utána hamar elakadhatunk. A nyomdai árat meglátva számolni kezdünk és egyre csábítóbbnak tűnik a kiadás saját-kézbevétele. Ám hamar eljön a pillanat, amikor szembesülünk vele, hogy a nyomdai árak és feladatok, nem minden. Itt jönnek a képbe a találékony kis kiadók. Mint például a Smaragd kiadó.
Milyen feladatok vannak még?
A kézirat akkor válik nyomdakész termékké, ha azt lektorálták, korrektúrázták és szerkesztették. Az ilyen szöveggondozás költsége megegyezhet pár száz darab könyv nyomdai árával. A következő fontos feladat, a könyv borítójának elkészítése. Erről sokan meg is feledkezünk, ám amikor szembesülnek azzal, hogy jó borítót készíteni egy külön szakma (grafikus), akkor hamar kiderül, hogy segítségre szorulunk. Ennek költsége szintén elérheti akár száz legyártott könyv nyomdai árát. Összegzésül, a könyv nyomdába kerülését megelőző feladatok: a lektorálás, a korrektúrázás, a szerkesztés, a grafikai tervezés és a nyomdai előkészítés. Ezek után, még korántsem végeztük el a kiadáshoz szükséges minden feladatot.
A gyártás után
A logisztikai feladatok, mint a szállítás általában könnyen megoldható kis darabszám esetében. Ám bármennyire is euforikus állapotban vagyunk, mert kezünkben van a kész mű, sajnos ezzel még nem oldottuk meg az egyik fő problémát, a terjesztést. A nagy terjesztő hálózatokba bekerülni egy darab könyvvel nagyon nehéz. Amennyiben mégis sikerül, akkor szembesülünk azzal a helyzettel, hogy könyvünk bekerül élére állítva több tízezer könyv közé. Kezdő, még ismeretlen íróként alkotásunk gyakorlatilag el is veszett a hatalmas irodalmi masszában. A könyv értékesítésének nemcsak a fizikai megvalósítása vezet minket a sikerhez. Azt is el kell érnünk, hogy könyvünk létezésének híre eljusson az olvasni vágyó emberekhez.
Akkor miért csábító a magánkiadás?
Amikor nem sikerül bejutnunk a kiadókhoz könyvünkkel, akkor előbb-utóbb érzelmi alapú döntést hozunk. Miután úgy döntünk, hogy magunk kezébe vesszük a kiadást, előbb-utóbb számolunk. Egy kezdő író, könyve után egy nagy kiadótól jó, ha „5” százalék szerzői jutalékot kap. Amennyiben háromezer forint vételáron kerül eladásra a műve, akkor könyvenként keres 150 Ft-ot. Tegyük fel, hogy már az első könyvünk bestseller lesz (ez 5-10.000 eladott példány ma Magyarországon). Ebben az esetben 75-150.000 Ft szerzői jutalékot kaphatunk. Ezzel szemben, ha a magánkiadást választjuk, akkor akár 30 százalékot is elérheti a könyvenkénti nyereségünk. Könnyű kiszámolni, hogy ilyen esetben 250 eladott példánynál már elérte a nagy kiadó „bestseller”-es példája szerinti szerzői jutalékot.
Nem sántít még valami?
Persze ezek a számok okozhatnak csalódást, hiszen még nem vettük bele a képletbe a bekerülési költségeket. A költségek tükrében ez jelentősen változhat, ám igaz, hogy azokkal a könyvekkel sem számoltunk, amiket közvetlenül értékesítünk. Ezek a könyvek teljes árukkal kerülnek bele a mérleg bevételi oldalába, ami pont az első 1-2 száz darabnál lehet jelentős.
Mindent összevetve a magánkiadásban megjelenő könyvek között egyre több sikeres mű jelenik meg és ezek lassan elkezdik átalakítani a hagyományos könyv piacot. Amint sikerül megoldani a reklám és az értékesítés még döcögő kérdéseit is, véleményem szerint ez a piac gyökeresen megváltozhat. Jobb pár száz biztosan eladott könyv, mint a boltok polcán, a tömegben ismeretlenül elsorvadó írások! … És az elektronikus formátumokról még nem is beszéltünk.
energiafonat